A papír daru az elmúlt években vált a béke nemzetközi szimbólumává, ami egy 1943-ban született fiatal japán lánynak, Sadako Sasakinak a nevéhez fűződik.

Sadako mindössze két éves volt, amikor az atombombát Hirosimára dobták augusztus 6.-án.

Ahogy növekedett, Sadako erős, bátor és sportos lánnyá vált.

1955-ben 11 éves korában, amikor egy versenyre gyakorolt, hirtelen megszédült és összeesett a földön. Megállapították a lánynál, hogy leukémiában szenved, ez volt az atombomba „mellékhatása”.

Sadako legjobb barátja egy japán legendát osztott meg a lánnyal, ami úgy tartotta, hogy ha valaki ezer darumadarat meghajtogat, kívánhat és az teljesülni fog.

Sadako remélte, hogy az istenek engedélyeznek neki egy kívánságot, hogy meggyógyulhasson és így belefogott a hajtogatásba. Elkezdte meghajtogatni a madarakat és be is fejezte az 1000 darabot mielőtt 1955. október 25.-én 12 éves korában meghalt. (Egyesek szerint csak 666 darabot hajtott meg mikor meghalt.)

A lényeg az, hogy soha nem adta fel.

Folytatta a daruk készítését egészen a haláláig.

Bátorsága és kitartása ösztönözte barátait arra, hogy összegyűjtsék leveleit és könyv formájában kiadassák. Elkezdtek álmodozni egy emlékmű megépítéséről Sadakonak és mindazon gyermekek számára, akik áldozatul estek az atombombának. Japánban minden fiatal gyerek segített, hogy összegyűjtsék a pénzt a terv megvalósításához.

1958-ban felavatták a Hirosimai Béke Parkban a szobrot, ami Sadakot ábrázolta egy arany darumadárral a kezében.

A következő idézet olvasható a szobron:

Napjainkban az emberek a világ minden részéről hajtogatnak és küldenek darumadarakat Sadako emlékművéhez.